About ozone

Mi az az ózon?

Az ózon (O3), melyet “aktív oxigénnek” is nevezünk, olyan gáz, amelynek molekulája két oxigénatom helyett hármat tartalmaz ellentétben a belélegzett levegőben lévő oxigénnel. Más szóval, az ózon egy oxigén molekula (O2), további egy oxigénatommal.

Mivel az ózon egy nagyon instabil gáz, gyorsan visszaalakul eredeti, stabil, kétatomos oxigénmolekula formájába (O2), miközben a harmadik felszabadult oxigénatomja azonnal reakcióba lép az anyaggal, melyet ózon behatásnak teszünk ki. Az ózon ezért kiváló fertőtlenítőszer, az egyik legerősebb a hétköznapi használatban.<br /> <br /> Oxidálja a baktériumokat, penészgombákat, más gombákat, atkákat és egyéb kórokozókat (pl. a legtöbb vírus és sok más kémiai vegyületet). Kiváló megoldás a kellemetlen szagok eltávolítására.<br /> <br /> Az ózon hatékonysága alapvetően a gyors oxidációban rejlik. Különböző, a levegőben lebegő, vagy a felületeken megtapadt szennyező anyagokkal találkozva reakcióba lép velük és oxidációval megbontja azok szerkezetét. A molekula harmadik oxigénatomja miatt az ózon nagyon reaktív (aktív kémiai anyag) – könnyen reagál a szennyező anyagok, például szagok és kórokozók részecskéivel, majd kevésbé komplex, és általában kevésbé káros molekulákká bontja őket. A megmaradt ózon oxigénné alakul vissza, ezért ez egy teljesen környezetbarát fertőtlenítési eljárás. A helyiségek ózon használatával történő tisztítása sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos vegyi anyagok használata.<br /> <br /> Az ózon természetes módon is képződik. Leggyakrabban villámcsapások eredményeként jelenik meg, amelyek zivatarok idején fordulnak elő. Valójában a “friss, tiszta, tavaszi” illat, amelyet vihar után észlelünk, gyakran összefügg az ózonnal. A legtöbbet azonban az ózonról az “ózonréteg” összefüggésében halljuk, amely körülveszi bolygónkat a föld légköre felett, és megvéd minket a káros ultraibolya sugárzástól. Az ózonréteget a nap UV-sugarai hozzák létre.

Hogyan állítjuk elő az ózont?

Az ózon természetes módon vagy a nap ultraibolya sugárzása (fotokémiai reakció), vagy villámlás (bioelektromos reakció) során keletkezik.<br /> <br /> Mivel az ózon viszonylag rövid idő alatt oxigénné változik, ezért az ózon nem tárolható és szállítható tartályban vagy palackban. Ehelyett az ózont a helyszínen ózongenerátorral állítjuk elő. A mesterséges ózontermelésnek két módja van, mindkettő azokat az elveket követi, ahogyan a természetben is keletkezik: ultraibolya fény vagy ún. korona kisülés által. Mindkét módszer alapja, hogy az oxigénmolekulákat plusz energia hozzáadásával két oxigénatomra bontjuk az atomok közti molekuláris kötés megszakításával, majd ezek az atomok más oxigénmolekulákhoz (O2) kapcsolódva ózont (O3) hoznak létre.<br /> <br /> A korona kisüléses eljárás során egy fém vagy grafit rácson nagyfeszültség segítségével számtalan “miniatűr villámot” hozunk létre, mely ózont termel. Az ultraibolya (UV) fény – ha annak hullámhossza 254nm – az oxigénmolekulából szintén ózont hoz létre. A mesterségesen előállított ózon ugyanolyan hatékony, mint a természetesen előforduló, feltéve, hogy a megfelelő koncentrációban alkalmazzuk.<br /> <br /> Az ózon előállításához a gyakorlatban költséghatékonysága miatt leginkább a korona kisülést alkalmazzuk: egyrészt az ózon előállítási költsége is alacsonyabb, másrészt maga az ózongenerátor is jóval tartósabb. A betáplált gáz lehet légköri levegő vagy tiszta oxigén. Magasabb ózonkoncentráció érhető el, ha tiszta oxigént használunk forrásgázként, de ezt általában speciális környezetben szokás alkalmazni.<br />

Meddig marad a levegőben az ózon?

Ez a folyamat több dolog miatt következik be. Az ózon egyrészt a keletkezése után azonnal oxidációs reakcióba lép olyan szerves anyagokkal, mint a szagok vagy a füst. Reagál továbbá baktériumokkal, vírusokkal, penészgombákkal stb., melyek oxidációs reakciók révén tovább “fogyasztják” az ózont. Mivel tehát az ózon reagál ezekkel és sok más vegyülettel, az ózonkoncentráció gyorsan csökken. Ezenkívül az ózon termikusan is lebomlik, vagyis a magasabb hőmérséklet az ózont gyorsabban pusztítja el, mint az alacsonyabb hőmérséklet.<br /> <br /> Amikor a vegyületek nagy része már oxidálódott, de az ózontermelés még nem állt le (vagy még sok ózon maradt a levegőben), akkor annak koncentrációja már nem csökken olyan gyorsan. Ez az ózonmaradék oxigénné bomlik az ózon felezési idejének megfelelően.<br /> <br /> Az ózon tehát erős képességei ellenére nem marad túl hosszú ideig a levegőben. Teljesíti szerepét, majd nyomtalanul eltűnik, biztonságos oxigénné változva.

*A fenti értékek kizárólag az ózon hőbomlása alapján kerültek meghatározásra, így nem tartalmazzák a páratartalom, a mikrobiális aktivitás és a környezetben fellépő egyéb hatásokat.